Mind a viselkedés-, mind az üzleti finanszírozásban a mentális számvitel fogalmának megértése kulcsfontosságú a pénzügyi döntések meghozatalához. A mentális számvitel az egyének azon tendenciáját jelenti, hogy pénzüket és eszközeiket külön mentális számlákba sorolják különböző tényezők alapján, mint például a bevételi forrás, a pénz tervezett felhasználása vagy az egyes alapokhoz való érzelmi kötődés.
Mi az a mentális számvitel?
A mentális számvitel egy olyan fogalom, amely a viselkedési pénzügyek körébe tartozik, és azt vizsgálja, hogy a pszichológiai tényezők hogyan befolyásolják a pénzügyi döntéshozatalt. Az egyének gyakran különböző kritériumok alapján osztanak ki pénzt különböző mentális számlákra, például az alapokhoz kapcsolódó kockázat észlelt szintje, az időhorizont, amelyre a pénzt felhasználják, vagy az alapok érzelmi jelentősége. A pénznek ez a mentális számlákra való besorolása jelentősen befolyásolhatja a pénzügyi magatartást és döntéseket.
A mentális számvitel következményei a magatartási pénzügyekben
A viselkedési pénzügyek területén a mentális számvitelnek számos fontos vonatkozása van. Az egyik kulcsfontosságú hatás a kerethatások jelensége, amikor az egyének az opciók bemutatása alapján hoznak pénzügyi döntéseket. Előfordulhat például, hogy az emberek szívesebben költenek pénzt egy bónuszból vagy váratlan összegből (ezt egy külön mentális számlán „extra” pénznek tekintik) ahelyett, hogy belemerülnének rendszeres bevételükbe, mivel a források forrásában és céljában érzékelhető különbség van. .
A mentális számvitel a veszteségkerülés formájában szuboptimális pénzügyi döntésekhez is vezethet, ahol az egyének jobban idegenkednek attól, hogy bizonyos mentális számlákról pénzt veszítsenek, mint mások. Ez azt eredményezheti, hogy nem hajlandók eladni olyan eszközöket, amelyekről úgy gondolják, hogy egy „biztonságos” mentális számláról származnak, még akkor is, ha ez pénzügyileg körültekintő lehet.
Viselkedési torzítások és mentális számvitel
Számos viselkedési torzítás, mint például az adományozási hatás, az elsüllyedt költségek tévedése és a pénzillúzió, szorosan összefügg a mentális elszámolással. Az adottsághatás például akkor jelentkezik, amikor az egyének magasabb értéket tulajdonítanak a tulajdonukban lévő tárgyaknak, ami miatt kevésbé hajlandóak megválni ezektől a tárgyaktól. A mentális számvitel összefüggésében ez az elfogultság arra késztetheti az embereket, hogy bizonyos mentális számlákon lévő eszközöket túlértékeljék, és haboznak eladni vagy felszámolni ezeket az eszközöket, még akkor is, ha ez pénzügyileg előnyös lenne.
Az elsüllyedt költségek tévedése, amikor az egyének a már befektetett erőforrások miatt egy sikertelen projektbe vagy törekvésbe fektetnek tovább, szintén a mentális számvitelhez köthető. Az emberek külön mentális számlát különíthetnek el a már elköltött erőforrásokra, így ellenállóbbá tehetik veszteségeik csökkentését, és továbbléphetnek a gyümölcsöző lehetőségek felé.
Valós alkalmazások az üzleti pénzügyekben
Az üzleti finanszírozás területén a mentális számvitel megértése alapvető fontosságú a vállalkozások és a pénzügyi szakemberek számára. A vállalatoknak gyakran figyelembe kell venniük, hogy fogyasztóik hogyan vesznek részt a mentális könyvelésben, amikor vásárlási döntéseket hoznak. Például az árak bemutatásának, összevonásának vagy kedvezményének módja befolyásolhatja a fogyasztók mentális elszámolását, és befolyásolhatja vásárlási magatartásukat.
Ezenkívül a vállalkozások maguk is beleeshetnek a mentális számvitel csapdájába, amikor pénzügyi döntéseket hoznak. Például előfordulhat, hogy egy vállalat tétovázik egy adott részleg költségeinek csökkentésével, ha ezeket a költségeket a működésük lényeges részeként osztja fel, még akkor is, ha az alapos elemzés azt sugallja, hogy a költségek diszkrecionálisak, és jelentős hatás nélkül csökkenthetők.
A mentális számviteli torzítások leküzdése
Míg a mentális számviteli torzítások irracionális pénzügyi döntésekhez vezethetnek, ezeknek a torzításoknak a megértése segíthet az egyéneknek és a vállalkozásoknak enyhíteni a hatásukat. A mentális számvitelre vonatkozó tudatosság és oktatás megvalósítása a szervezeteken belül segíthet a döntéshozóknak felismerni és kezelni ezeket az elfogultságokat, amikor pénzügyi döntéseket hoznak.
A magatartásfinanszírozási elvek felhasználhatók olyan beavatkozások kidolgozására is, amelyek ellensúlyozzák a mentális számviteli torzítások negatív hatásait. A pénzügyi döntéshozatal holisztikusabb megközelítésének előmozdításával és az átfogó portfólióperspektíva hangsúlyozásával az egyének és a vállalkozások racionálisabb és optimálisabb pénzügyi döntések meghozatalára törekedhetnek.
Következtetés
A mentális számvitel jelentős szerepet játszik a viselkedésfinanszírozásban és az üzleti finanszírozásban, a pénzügyi döntések alakításában és az egyének és szervezetek viselkedésének befolyásolásában. A mentális számvitel hatásának és a hozzá kapcsolódó torzításoknak a felismerésével az érintettek tájékozottabb, racionálisabb és értéknövelő pénzügyi döntéseket hozhatnak.