A kilátások elmélete, amely a viselkedési pénzügyek egyik alapfogalma, azt vizsgálja, hogy az emberi viselkedés hogyan befolyásolja a pénzügyi döntéshozatalt. Azt sugallja, hogy az egyének a potenciális nyereségeket és veszteségeket az észlelt érték, nem pedig a tényleges eredmények alapján értékelik, ami elfogult döntéshozatalhoz vezet. Ez a témacsoport lebilincselő és realisztikus módon elmélyül a kilátások elméletében, rávilágítva a viselkedésalapú pénzügyekkel való kompatibilitásra és az üzleti finanszírozásban való relevanciájára.
A kilátáselmélet alapjai
Daniel Kahneman és Amos Tversky pszichológusok által 1979-ben kidolgozott kilátáselmélet megkérdőjelezi azt a hagyományos közgazdasági elméletet, amely szerint az egyének mindig racionális döntéseket hoznak a hasznosság maximalizálása érdekében. Azt javasolja, hogy az emberek döntéseit kognitív torzítások és pszichológiai tényezők befolyásolják, ami a döntéshozatalban a racionalitástól való eltérésekhez vezet.
Az elmélet azt sugallja, hogy az egyének a potenciális nyereséget és veszteséget egy referenciaponthoz viszonyítva értékelik, mint például a jelenlegi vagyonuk vagy az észlelt viszonyítási alap. Sőt, rávilágít a csökkenő érzékenység hatására, amikor a vagyon növekedésével a nyereség határhaszna csökken, és az egyének kockázatkerülőbbé válnak a haszonért. Ezzel szemben az egyének egyre kockázatosabbá válnak a veszteségekkel szemben, és a veszteségkerülést tanúsítják.
Viselkedési pénzügyek és kilátások elmélete
A viselkedési pénzügy, a pénzügyek olyan ága, amely a pszichológiai elméleteket a pénzügyi döntéshozatalba integrálja, szorosan illeszkedik a kilátások elméletéhez. Felismeri, hogy a befektetők és az üzleti vezetők gyakran eltérnek a racionalitástól, és érzékenyek a kognitív torzításokra, érzelmekre és heurisztikákra. A kilátáselmélet alapot nyújt ezen eltérések megértéséhez és annak előrejelzéséhez, hogy az egyének hogyan viselkedhetnek pénzügyi helyzetekben.
A viselkedésfinanszírozás egyik kulcsfogalma, a keretezés szorosan kapcsolódik a kilátáselmélethez. A keretezés az információ bemutatásának vagy keretezésének módját jelenti, amely hatással van az egyének döntéseire, függetlenül a tényleges tartalomtól. A kilátáselmélet bebizonyítja, hogy az egyének érzékenyebbek az észlelt veszteségekre, mint a nyereségekre, és a keretezés befolyásolja, hogy egy döntést nyereségnek vagy veszteségnek tekintenek-e, ezáltal befolyásolja a pénzügyi döntéseket.
Alkalmazás a Business Finance területén
A kilátáselmélet jelentősen befolyásolja az üzleti pénzügyi döntéseket, befolyásolja a befektetési stratégiákat, a kockázatértékelést és a szervezeti döntéshozatalt. A menedzserek és a vezetők gyakran az észlelt nyereség és veszteség alapján hoznak döntéseket, és döntéseiket a potenciális veszteségek mérséklésére, ahelyett, hogy maximalizálnák a nyereséget.
Ezenkívül a kilátáselmélet rávilágít a pénzügyi anomáliákra, mint például a részvényprémium rejtvényre és a diszpozíciós hatásra, betekintést nyújtva a pénzügyi piacokon és a vállalati pénzügyekben megfigyelt irracionális viselkedésekbe. A kilátások elméletének megértése alapvető fontosságú a vállalkozások számára a hatékony pénzügyi stratégiák kidolgozásához és a döntéshozatali folyamatok optimalizálásához.
Következtetés
Összefoglalva, a kilátások elmélete a viselkedési finanszírozás egyik sarokköve, amely értékes betekintést nyújt az emberi döntéshozatalba pénzügyi kontextusban. A viselkedési pénzügyekkel való kompatibilitása és az üzleti finanszírozás szempontjából való relevanciája alapvető fogalommá teszi a pénzügyekben, befektetésekben és szervezeti döntéshozatalban részt vevő egyének számára. A kognitív torzítások és pszichológiai tényezők hatásának felismerésével a vállalkozások megalapozottabb és stratégiaibb pénzügyi döntéseket hozhatnak, ami végső soron jobb eredményeket érhet el.